Bánat, bánat be megvertél engemet,
S a nagy földbe eltemetnél engemet,
Be jobb volna odatennél,
Csak a búval ne etetnél.
Úgy fáj az én gyönge szívem, meghasad,
Úgy fáj az én gyönge szívem, meghasad,
Fáj es annak, mit tudsz tenni?!
Mikor ennek így kell lenni!
|
|
Hogy ki tudnám panaszolni magamat,
Ha volna, ki meghallgatná szavamat,
Minden búmat, bánatimat,
Minden búmat, bánatimat.
|
