Szövegek, ???, hírek

A demokrácia nem jó, viszont egyelõre nincs jobb… avagy az élet kegyetlen, a gyengék elhullanak... It seems we lose the game before we even start to play...

IT
Európában a 2 milliónyi informatikusi állás mintegy 20 százaléka betöltetlen. Az informatikai menedzserek sok időt és pénzt költenek arra, hogy a távozók helyére lehetőleg állandó, rosszabb e.etben ideiglenes munkatársat keressenek. Az új alkalmazottak többe kerülnek, mint a régiek, a toborzás költségei nem alacsonyak. Az informatikai igazgatók gyakran hangoztatják, hogy nem tudják megtartani régi stábjukat, s úgy vélik, ez kizárólag pénz kérdése. Akiknek kezét vállalati politika vagy törvény köti meg a magasabb fizetés megadása szempontjából, úgy látják, hogy informatikai személyzetük leépülése megállíthatatlan. Az alkalmazottakat a GartnerGroup szerint azonban nem egyedül csak a pénz mozgatja. Noha a kompenzáció fontos tényező, a dolgozók többségének szemében csak az elvégzett munka árát jelenti, maradásra nem ösztönzi őket. A bölcs vezető ekkor előveszi jobbik eszét, s a személyzet épülését szolgáló stratégiát dolgoz ki.
A Gartner kutatásai szerint még az alacsony fluktuációjú váIlalatok is a személyzetre allokált költségvetés legalább 10 százalékát költik az eltávozók pótlására. Az alábbi táblázat egy SO tagú informatikai szervezet évi minimális személyzetpótlási költségeit mutatja, évi 35 ezer eurós átlagkereset esetén. A számítások a Ganner konzervatív becslésén alapulnak, az európai, országonként különböző bérköltségeket figyelembe véve. A kalkulációba mindazonáltal nem ették bele a személyzet természetes fogyásának eszmei ("puha") költségeit, s eltételezték, hogy lehetséges az azonos szintű pótlás. (Volt ugyanis olyan eset, hogy egy eltávozott dolgozó helyére két új munkatársat kellett felvenni, mivel nem találtak hasonló munkabírású embert.) A számításokba viszont bekerültek olyan "kemény" tételek, mint az álláshirdetés költsége, az eltávozott dolgozó képzésére fordított összeg elvesztése, az interjúk költségei, költöztetés, ideiglenes szállás, az orvosi vizsgálat költségei; mindezek az új alkalmazott első évi fizetésének 50-75 százalékára is níghatnak. Mint ahogy a fenti táblázatból kiderül, egy 10 százalékos fluktuációval számoló cég évente több mint 137 ezer eurót költ munkaerőtoborzásra. De ezt a pénzt az informatikai igazgató nyugodtan elkölthetné a fizetések emelésére, a munkakörülmények javítására is, amivel csökkenthetné a fluktuációt, végső soron általános költségeket takarítva meg. Ezt felismerve, a GartnerGroup szerint az elkövetkező három évben fél százalékkal csökkenthető az eltávozási arány.

Néhány példa arra, hogyan lehet házon belül tartani a pótlási költségeket:
ˇ Követni kell azokat a piaci jövedelmeket, amelyek az adott földrajzi és szegmensbeli kömyezetre jellemzőek.
ˇ Rugalmassá kell tenni a munkakörülményeket, azaz meg kell találni az egyensúlyt a munkahelyi és az otthoni élet között. A fizetést és a prémiumot teljesítményfüggővé kell tenni; az alkalmazottat jutalmazni kell képességei fejlesztéséért.
Valakinek az is elég, ha számára kedvező nyugdíjazási rendszert dolgoznak ki. Mindez növeli a dolgozó hűségét.
ˇ Elő kell segíteni a csapatszellem kialakulását. Olyan programokba kell invesztálni, amelyek révén az informatikusi csapat külső munkákban tud részt venni, találkozik a helyi közösséggel.
ˇ Nem szabad elfeledkezni a képzésről sem. Tervet kell készíteni, milyen szaktudásra lehet szükség az elkövetkező öt évben, valamint a továbbképzést a dolgozók egyéni fejlődéséhez kell igazítani. Mindenfajta tanulás ösztönzendő, még az is, amely nem kapcsolódik közvetlenül a munkához. Mártonffy Attila

EMIR KUSTURICA: "WHITE CAT, BLACK CAT" ("Macskajaj")

József Attila: Ne légy szeles...

Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres -
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.

FILMFRÁSZ (99.10.13.) AMIKOR A MINDENNAPI SZORONGANI VALÓ KÉPPEL, SZÍNNEL, HANGGAL, ZENEVÉL ÉRKEZIK (NÉPSZABADSÁG magazin IX. ÉVFOLYAM, 40. szám)
"Erőszakosak a filmek, a hírek, sőt időnként a reklámok is. Ma már nálunk is igaznak tűnik az a becslés, amelyet Benjamin Spock amerikai gyerekgyógyász fogalmazott meg jó pár éwel ezelőtt saját országáról: egy gyerek, mire 18 éves lesz, átlag 18 ezer gyilkosságot néz végig filmen, televízióban. Lehetetlen? Nos, nézzünk végig egynapi műsort, számoljunk a rajzfilmek robbantóival, felnégyelőivel, fejbecsapkodóival is, meg a tucatfilmek erős fiúival, szörnyeivel és pisztolyhőseivel. És adjuk hozzá a hírműsorokat, hisz az élet valóban erőszakos, nincs korrekt híradás e nélkül. Az más kérdés, hogy a riporterek már ott is vért keresnek, ahol nincs, és dramatizálnak ott, ahol nem lenne muszáj.
A felnőtt persze védekezhet, ha elege van a riogatásból, kikapcsolja a készüléket, és viszszaszokik esténként az olvasásra. De a gyerek? Ott, ahol a családban a tévé a villanypásztor, a gyerekek nem szűkölködnek izgalomban, félelemben, ijesztgetésben. Van, amelyik kicsi rettegni kezd vagy ideges lesz és undok, esetleg rémálmai támadnak, éjjel újra bepisil. Különösen a kisebb gyerekek riadnak meg a képi erőszaktól. A három-, négy-, ötévesek még nem tudnak különbséget tenni a valóság és a mese között, a filmet igaznak hiszik, a boszorkányt valósnak. Hatéves kortól már kezdik érteni - különösen, ha el is mondják nekik -, hogy amit a képernyőn látnak, attól nem kell rettegniük, az csak a fantázia műve. (Vagy nem az.)
Igen ám - kérdezik azok, akik nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a televízió hatásának -, de a mesekönyvek történetei, így a népmesék is tele vannak erőszakkal, gonoszsággal. Akkor azoktól is meg kell kímélni a gyereket? A szakemberek szerint a két élmény más. A televízióval a legtöbb gyerek egyedül van, nem tud kérdezni, ha félni kezd, nem kap azonnali megnyugtatást a szülőktől, ráadásul a színes mozgókép, hang és zene sokkal nagyobb érzelmi hatást vált ki, mint a könyv. A könyvből valaki felolvas a kicsiknek, meghitt együttlét az ilyen, amit még egy vasorrú bába sem tud elrontani. Vagy ha igen, akkor a mama vagy a papa segítségével gyorsan tündérré lehet változtatni. Ezenkívül a mesékben az erőszak, a gonoszság a katarzis része, a bűnt büntetés követi, a jóságot jutalom. Az erőszakos filmeknél és sok rajzfilm esetében is az erőszak csak az erőszakért van jelen, lehessen izgulni és félni, más funkciója nincs.
A médiából áradó erőszaktól azonban nemcsak félni vagy szorongani lehet, hozzá is lehet szokni. A sok félelmetes jelenet után gyerek, felnőtt egyaránt érzéketlenebb lesz. Közönyös. S eljuthat oda, hogy elfogadja, ha valaki erőszakos, a konfliktusokat hang- vagy fizikai erővel oldja meg. Sőt, megtanulja maga is használni az erejét és az agresszivitását. A rajzfilmekből és a tucatfilmekből ugyanis egy dolgot nem lehet megtanulni, azt, hogy az erőszak fájdalmat, kínt okoz, és esetleg lelkiismeretfurdalást annak, aki a bűnt elkövette."
V. V.

NEWS (99.08.XX.)
Aki még nem tudná annak most mondom/írom, hogy át lettem keresztelve. Ezért mostanában két néven is lehet velem találkozni: .

AZ ÉLET I.
"... és később, amikor beszálltunk a kocsiba, befordult egy utcába, amiről egészen biztosan tudtam, hogy zsákutca.
- Hova megyünk? - kérdeztem.
- Nem tudom - mondta. - Csak úgy megyünk.
- De ez az út nem vezet sehova - mondtam neki.
- Az nem számít.
- Miért mi számít? - kérdeztem kis szünet után.
- Csak hogy rajta vagyunk, haver - mondta."
(Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb; Fordította M. Nagy Miklós)

ÉLET II.
Mindig olyan emberekkel kell összejárni, akikkel az ember nem szívesen találkozik; mindig azokhoz kell kedvesnek lenni, akiket utál az ember...

A KERESKEDELMI TV-K
Ez egyik rohadt kereskedelmi TV már megint korábban kezdte a mûsort. Mennyivel korábbra kellene a videót beállítani, hogy sikerüljön végre egy filmet ez elejétõl a végéig felvenni?
Különben is bekaphatjak a sok reklám miatt...

A LEGJOBB RÁGÓGUMI
Az évszázad legjobb rágógumija

JÖVÕNK
Olvasom az egyre alacsonyabb színvonalú SZÁMÍTÁSTECHNIKA címû hetilapot (1999/32): "Egy új angol törvényjavaslat szerint kétéves börtönbüntetést kockáztat az, aki nem adja át a hatóságoknak az általa használt titkosítókulcsokat. Az ipari és kereskedelmi minisztérium felügyelete alatt készülõ Electronic Communication Bill alapvetõen arról szól, amire a címe is utal: az elektronikus kereskedelemrõl, ám van egy záradéka, s ez nagy megütközést keltett a szigetország online közösségében. A záradékban ugyanis az szerepel, hogy két évig terjedõ börtönbüntetéssel sújtható, aki a hatóságok kérésére nem adja át titkosítókulcsait, illetve az üzenetek egyszerû szöveges változatát. Ötéves börtön jár annak, aki másokat figyelmeztet az ellenük folyó vizsgálatra, az pedig már egyenesen Orwell vízióira emlékeztet, hogy a vizsgálatok nyilvánosság elõtti kitárgyalása - például ha valaki a médiában panaszkodik - szintén börtönt vonhat maga után. Egy példával illusztrálva: egy vizsgálat alá vont személy olyan titkosított üzenetet küld nekem, amit csak én tudok dekódolni. A hatóság képviselõi kiszállnak hozzám lefolytatni a vizsgálatot, csak éppen nem mondják meg, ki ellen, ezért elkérik az összes titkosítókulcsomat. Ennek birtokában már minden levelezésemet el tudják olvasni; ha nem adom át a kulcsokat, két év börtönt kockáztatok. Ha pedig értesítem a velem kapcsolatban állókat, hogy változtassák meg kulcsaikat, érvénybe lép a figyelmeztetésrõl szóló cikkely, és a büntetésem máris felmegy öt évre. Mindezt még egy újságírónak sem szabad elmondani, mert az is börtönbe juttat. Brit jogvédõ szervezetek máris tiltakoztak a tervezet ellen. (IDGNS, London)"

© FLEISCHMANN György -